43 NÖVÉNYÉLETTANI SZAKCIKKEK Növényélettani szakcikkek 3. E gy biostimulátor akkor a leghatékonyabb a környezeti hatások szempontjából, ha a növény energetikai állapotához igazított hatásmódú készítményt használjuk. Magyarul huzamosabb stressz hatás után, alacsony energetikai szinten lévő állományban nem irányító, hanem támogató típusú terméket alkalmazunk. Ezzel szemben megfelelő erőnlétben lévő (F.I.T.T.) növény esetében egy erős STOP-stressz után használjunk irányító típusú készítményt. A környezeti feltételek figyelembe vételével azt is előre kell látnunk, hogy mit várhatunk egy kezeléstől. • Optimális termesztési feltételek (csapadék, hőmérséklet, talaj, tápanyag stb.) megléte esetén a biostimulátor kezelés elvárt hatása a 100%-hoz képest a többlet biztosítása. Ilyen esetben tehát „rápakol” a meglévő alapokra, mert az élettani folyamatok pozitív befolyásolásával hozzásegíti a növényt ahhoz, hogy a helyzetből, a genetikai potenciálból kihozza a maximumot. • Stresszes, hiányos termesztési feltételek (aszály, belvíz, fagy, talajtömörödés stb.) mellett a megfelelő biostimulátor alkalmazásával a 100%-ból igyekszünk minél többet megmenteni. Ez azt jelenti, hogy nem a növekedés, hanem a veszteség minimalizálása a cél! A növényvédő szakember, a növényorvos a biostimulátor termékekkel új eszközöket kapott a kezébe akkor, amikor a szélsőséges időjárási jelenségek számának növekedésével, a felhasználható hatóanyagok számának csökkenésével, új károsítók megjelenésével, a rezisztencia problémák növekedésével egyre többet kell bíznia a növény ellenálló-, tűrő- és regenerálódó-képességében. Olyan időszak előtt állunk, amikor az univerzális, „egy-csapásra” megoldások helyett az egyes technológiai elemek finomításával és újak beemelésével lehet majd igazán eredményes gazdálkodást folytatni. A biostimulátor termékek megismerése, a növényélettani ismeretek gyakorlati alkalmazása, a növényegészség erősítése ebben lehet és lesz segítségére a növényvédelemnek. A növényi stressz rövid élettana Az elmúlt időszakban egyre többet foglalkoznak növénytermesztő körökben a stresszel. Szóba hozzák az éghajlat változásával, az időjárás szélsőségeivel, a növényvédelemmel és más agrotechnikai beavatkozásokkal kapcsolatban is. Ahány fórum és írás, annyi definíció, de abban mindegyik közös, hogy a környezetnek a növény működésére kifejtett káros hatásaként írja le a jelenséget. Ha pedig káros, akkor a növénytermesztés, és annak jövedelmezősége szempontjából nem kívánatos. Ha környezeti, akkor a kiváltó okok egy része biztosan nem befolyásolható, azaz előfordulásuk a jövőben is biztosra vehető. Ha a növényi működésre kifejtett hatás, akkor a növény a maga módján ellenáll illetve reagál erre, és akkor ennek módja és eredményessége függeni fog az ellenálló- és reagáló képességétől. Mindez viszont azt jelenti, hogy ha minél több információval rendelkezünk a növények stresszes körülmények közötti működéséről, akkor megfelelő eszközökkel javíthatjuk az ellenálló képességét és felkészíthetjük a megfelelő válaszadásra is! A növények működése stressz esetén A káros környezeti hatások mindegyikére a növények egy jól meghatározható séma szerint reagálnak, amit a biológia általános stressz szindrómának (1. kép) nevez. Mit takar az elnevezés?
RkJQdWJsaXNoZXIy MjIzNzg=