44 NÖVÉNYÉLETTANI SZAKCIKKEK Növényélettani szakcikkek A növényi szervezet működésének alapvető feltétele, hogy természetes egyensúlyi állapotban legyen. A stresszor (a stressz okozója) hatására ennek működése, a kiindulási (stresszhatás előtti) szinthez képest, kedvezőtlen irányban változik meg. A növény az őt ért kedvezőtlen hatásra egy ún. vészreakcióval válaszol, más szóval a stressz szindróma vészreakció-szakaszába (alarm fázis) kerül. A növényi szervezet működésében beálló változások: • a légcserenyílások záródnak • a felépítő (szintézis) helyett a lebontó (hidrolízis) folyamatok kerülnek túlsúlyba • megkezdődik az aminosav raktárak feltöltése • energiatakarékos „üzemmódra” áll át a növény A vészreakció (alarm) fázisban a növény felkészül arra, hogy a stressz-hatás megszűnését követően regenerálódjon, új egyensúlyi állapotba jutva folytassa a működését. Ehhez a nyersanyagokat, azaz a folyamatokat irányító és katalizáló hormonok és enzimek alapanyagait a korábban szintetizált fehérjék bontásából tudja előállítani. A környezet kedvező változása után, amennyiben a szükséges raktárak, készletek feltöltésre kerültek, a növény az ellenállási szakaszba jut, és megkezdheti egy új egyensúlyi állapot kialakítását. Amennyiben a káros hatás csak egyszeri, rövid idejű (akut) volt, illetve a regenerálódás feltételei bőségesen adottak, az is előfordulhat, hogy a növényi működés magasabb szintre kerül, azaz a növény „megedződik”. Amennyiben a káros környezeti hatás továbbra is fennáll, a növény az ún. kimerülési szakaszba ér, és krónikus károsodást szenved. A fent leírt folyamatok megismerése segítséget nyújt abban, hogyan tudjuk a gyakorlatban támogatni, segíteni a növényeket kedvezőtlen körülmények között, azaz hogyan valósíthatjuk meg a „stressz menedzsmentet”. (Bővebb információk a témában a ttk.elte.hu/dstore/document/844/book.pdf linken érhetők el.) A stressz faktorok csoportosítása Azt már tudjuk, hogyan viselkedik a növény stressz hatására, hogyan szabályozza a működését a regenerálódás során. Fontos azonban különbséget tenni az egyes környezeti hatások között is, mivel ezek eltérő módon befolyásolják a növények növekedését és fejlődését. 1 kép: A növényi stressz-válasz (a) és az általános stressz szindróma (b) (forrás: Mitchell és Wardlaw, 2015) 2-3 kép: Különböző stressz-hatások 2021-ben (fagykár balra, aszálykár jobbra) – fotók Szabó I
RkJQdWJsaXNoZXIy MjIzNzg=