47 Ozmolitok – a növények eszközei a környezeti hatások ellen A növényeket érő stressz hatásokat különféle módon csoportosíthatjuk. Talán a legtöbbek által ismert a környezeti vagy abiotikus, és az élő szervezetek által okozott biotikus megkülönböztetés. A mezőgazdasági termelés biztonságát, a termés mennyiségét és minőségét leginkább az előbbi csoportba tartozó káros hatások veszélyeztetik (Godoy és munkatársai, 2021): A lombozatot érő sugárzás (UV-B) és extrém hőmérséklet, illetve a talajon keresztül közvetve érvényesülő aszály, a magas só koncentráció vagy a nehézfémek káros hatására a növényekben megnő a reaktív oxigén gyökök (ROS) mennyisége, a fotoszintézis intenzitása csökken, aminek köszönhetően lassul a növekedés, és csökken a termés. A felsorolt káros környezeti hatások közül az utóbbi években nálunk az aszály és (főleg gyümölcsben) a fagy okozza a legtöbb fejtörést a termelőknek. Az első esetben a vízvesztése miatt fellépő alakváltozás (összeesnek a sejtek), a másik esetben a jégkristály-képződés okozta sejtfalsérülés teszi működés képtelenné a sejteket. A növények mindkét esetben kétféle módon reagálhatnak: elkerüléssel és eltűréssel, tolerálással. Az első esetben úgy alakítják a működésüket, hogy az érzékeny fejlődési időszak ne essen egybe a környezetei hatás fellépésével (pl. a 2022-es aszály idején a fás növények idő előtt elszáradtak, lehullatták leveleiket, hogy csökkentsék a víz- és szénveszteségeiket). A második esetben működésük szabályozásával igyekeznek tompítani a káros hatás mértékét (pl. megnövelik a sejtoldat töménységét, ezzel csökkentik a fagyáspontját). A fagyra adott lehetséges növényi válaszokat foglalja össze Charrier és munkatársai (2015) ábrája. A növények fagy, aszály vagy sóstressz esetén ún. ozmolitokat használnak a stressz kezelésére. Ezek olyan kis molekulatömegű, szerves vegyületek, amelyek kiváló vízoldékonyságúak, és még igen magas koncentrációban sem akadályozzák a sejtek működését. Ezért hívják őket kompatibilis oldott anyagoknak is. A leggyakoribb ozmolitok: • a cukrok, • egyes nitrogén (metil-ammónium) vegyületek, • a poliolok vagy cukor-alkoholok, • a poliamidok. • az aminosavak és származékaik, fagy fagy stressz elkerülése fagy stressz tolerancia jégképződés elkerülése jégképződés tolerálása sejten belüli jégképződés elkerülése sejten belüli jégképződés tolerálása természetes körülmények között nem fordul elő növényi szervek hőmérséklete éves ciklus supercooling – antifreeze fehérje – vízmentesítés – ozmolitok ozmotikus szabályozás – fagyásgátló ozmolitok – víz eltávolítás – sejten kívüli jégképződés segítése Növényélettani szakcikkek NÖVÉNYÉLETTANI SZAKCIKKEK A fagyra adott lehetséges növényi válaszok
RkJQdWJsaXNoZXIy MjIzNzg=