53 • a z egészséges, zöld levélzet megőrzése, amihez elengedhetetlen fontosságú a tökéletes növényvédelem; • a megfelelő víz- és tápanyagellátás, amit növénykondicionálással és lombtrágyázással tudunk támogatni; • a lombozat napfényhez jutásának biztosítása, amiben jelentős szerepe van a megfelelően elvégzett zöldmunkának. Mi az összefüggés a növényi tartalékok és a betegségekre (pl. lisztharmat) való fogékonyság között? A szőlő az előző évben falhalmozott tartalék szénhidrátok többségét tavaszra elhasználja, a maradékból pedig a vegetáció során jelentkező stresszhatások kezelését oldja meg. Ha van maradék! Tavasztól egészen addig nem növekszik a tartalékok men� nyisége, amíg a hajtásnövekedés leállásával meg nem kezdődik azok felhalmozása. Azt mondhatjuk tehát, hogy a virágzás kezdetétől zsendülésig a szőlő - a tartalékok szempontjából - kevésbé ellenálló, mint a vegetáció többi részében. A legérzékenyebb időszak pedig a fürtmegnyúlás és a virágzás kezdete (lásd 2. ábra: ), amikor: • intenzív a hajtásnövekedés, • a tartalékok szintje a legalacsonyabb, • megnövekszik a szőlő energia- és tápanyag igénye a virágzás miatt, • megkezdődik a jövő évi termés fejlődése is (virágzat-differenciálódás). A szőlő működésének és fejlődési szakaszainak pontos ismerete, a növény értő működtetése jelenti az alapját annak, hogy a szőlészek számára a megfelelő mennyiségű és minőségű termés elérése, a növények élettartamának és ellenállóképességének növelése észszerű döntésekkel biztosítható legyen. Lektorálták: Dr Dula Bencéné növényvédelmi mikológus, szőlőtermelő és Dr Hajdu Edit mezőgazdasági genetikus szakmérnök, szőlőnemesítő NÖVÉNYÉLETTANI SZAKCIKKEK Növényélettani szakcikkek 3 ábra: A szőlő fejlődési ciklusai (Bényei és mtsai, 1999 ) 2 ábra: A szőlő föld feletti és föld alatti részeinek évi biológiai ciklusa (Fregoni, 1985 in Bényei és mtsai)
RkJQdWJsaXNoZXIy MjIzNzg=