56 A bokrosodás, azaz az oldalágrügyek képződése már magkorban elkezdődik, és egészen addig tart, amíg a hajtás csúcsi osztódó szövete leveleket differenciál. A folyamat első látható jele a negyedik lomblevél megjelenése, amely már a fejlődő oldalághoz tartozik. A bokrosodás során a legtöbb levele mindig a főhajtásnak van, az oldalhajtások levélszáma mindig alacsonyabb. Amint egy oldalágon a levelek száma eléri a négyet, a hajtás legyökerezik, és képessé válik az önellátásra. Ezek a hajtások azok, amelyek később a sarjkalászokat hozzák. A fejletlenebbek a főhajtás ellátásában vesznek részt (fotoszintézis), és később általában elhalnak, miután a bennük felhalmozott tápanyagokat a növény átcsoportosította a kalásznevelő hajtásokba. A bokrosodás, azaz az új levél- és hónaljrügy-kezdemények képződése a hajtásmerisztéma átalakulásával ér véget. Ez akkor következik be, amikor a megfelelő hideghatást (ún. vernalizáció), majd a nappalok hosszának változását (ún. fotoperiódus) követően a csúcsi osztódó szövet (az ún. hajtásmerisztéma) státuszt vált, generatív fázisba kerül, és megjelenik rajta az első kalászgallér. A kalászkezdemény fejlődésének első jól látható jele az ún. kettős barázda állapot, amikor a hajtáscsúcson a levélkezdemények mellett kialakulnak a virágkezdemények is. Ezzel pedig a búza fejlődésében a növényenkénti kalászok potenciális száma, azaz a második terméselem véglegesedik. Ha a naptári időszakot próbáljuk meghatározni, akkor erre valamikor december közepe és február eleje között kerül sor Magyarországon. A hideghatáshoz nálunk kb. 30-60 nap 0-7°C közötti hőmérsékletre van szüksége a búzának, majd megkezdődik a „fényegységek” gyűjtése, és a telítődési állapot elérése után megtörténik a virágkezdemények differenciálódása (kettős barázda állapot). A kalászonkénti emeletek száma A kalászkezdemény fejlődése az első kalászemeletek kialakulásával kezdődik. A folyamat viszonylag rövid ideig tart, és a zárókalászka megjelenésével ér végét. Ez azt jelenti, hogy a csúcsi osztódó szövet fejlődése egy kalászka vagy virág differenciálódásával lezárul, és ezzel véglegesedik a kalász potenciális hossza, azaz a harmadik terméselem. A búzának ezt a fejlődési stádiumát a kutatók pásztázó elektronmikroszkóppal könnyen beazonosítják, a növénytermesztők pedig a bokrosodás végének nevezik. Ekkor a kalászkezdemény kb. 1 cm-re található a gyökérkorona fölött, de még a föld alatt (2. kép). Ha a főhajtást felvágjuk, annak alján a hagyma tönkjéhez hasonló, kúp alakú osztódó szövetet látunk, még a megnyúlás előtti állapotban. A búza öt terméseleméből három tehát még a szárbaindulásig, a tavaszi munkák megindulása előtt kialakul. Ezt azt jelenti, hogy a növény számára az őszi félévben kell megadnunk minden lehetséges támogatást a termésbiztonság érdekében: egyenletes, gyors kelést, erőteljes vegetatív fejlődést, megfelelő bokrosodási feltételeket kell biztosítani, hogy a végső hozam alapját jelentő terméselemek potenciális mérete minél nagyobb legyen (magas kalász- és kalászpadka szám). 2 kép: A kettős barázda állapotban a kalászkezdemény a gyökérkorona fölött kb 1 cm-el található, még a föld alatt (fotó: Újpetre, 2021 03 05 ) NÖVÉNYÉLETTANI SZAKCIKKEK Növényélettani szakcikkek
RkJQdWJsaXNoZXIy MjIzNzg=