57 NÖVÉNYÉLETTANI SZAKCIKKEK Növényélettani szakcikkek A padkánkénti szemek száma A kalászkákban a virágkezdemények differenciálódása közvetlenül a szárbaindulás előtt kezdődik. Ezt a folyamatot már az agrár szakemberek is könnyen nyomon követhetik, nem kell hozzá más, mint egy éles bicska, és a főhajtás felvágásával könnyen megtalálhatjuk a fejlődő kalászkezdeményt, illetve alatta a megnyúlt szárat (3. kép). Megjegyzés: a hagyományos módszerrel ellentétben (a főhajtást két ujjunk közé fogva, és azon óvatosan fölfelé húzva állapítjuk meg a szárcsomók számát) élettanilag korábbi időpontban mondjuk a búzát 1-2-3 stb. nóduszosnak. Fontos megjegyeznünk azt, hogy a tavaszi állománymunkák (pl. gyomirtás, fejtrágyázás) mindegyikét a negyedik terméselem kialakulásának idején végezzük, illetve a tavaszi időjárási szélsőségek (fagy, szél, aszály) ebben az időszakban „hátráltathatják” a búzát a virágkezdemények zavartalan differenciálásában. Magyarul minden, a növényt hátrányosan érintő beavatkozás (pl. gyomirtás, mechanikai sérülés) vagy hatás (pl. fagy) ennek a terméselemnek a rovására fog történni! Ebben az időszakban is nagyon fontos tehát, hogy ha vannak eszközeink a káros környezeti hatások (stressz) kezelésére, akkor célirányosan alkalmazzuk ezeket, mert ilyenkor minden hatékony módszer termésnövelő/-mentő hatású lehet. A búza az ún. hasban kalász állapotban van a terméspotenciáljának csúcsán (ekkor véglegesedik a virágok/szemek potenciális száma). A kalászolás során ugyanis az utolsó szártag gyors növekedéséhez szükséges energiát a növény az utolsó kalászemeletektől vonja el, amelyek ezért a búza energetikai állapotától függő számban elhalnak. Az ezerszemtömeg és a szemek beltartalma A virágzás, megtermékenyítés során a potenciális termésből végleges termés válik, már ami a szemek számát illeti. A beporzás minősége (a búza öntermékenyülő, tehát a portokok megjelenése előtt már termékenyül), a kettős megtermékenyítés lefolyása döntő jelentőségű a szemek beltartalma és a csíraszervek vitalitása miatt. Az előbbi az árugabona minősége szempontjából fontos, illetve mindkettő tulajdonság meghatározó a vetőmagnak termesztett tételek esetében: a táplálószövet nagysága és minősége a kelési erélyt, míg a csíraszervek minősége a csírázási százalékot befolyásolja. A búzaszemek fejlődése Ma és munkatársai (2014), Nadaud és munkatársai (2019) adatai alapján három szakaszra osztható: • a megtermékenyítést követő 100-150 fejlődési hőösszegig (kb. 1 hét) tart a szöveti differenciálódás (a vetőmag minősége szempontjából kritikus időszak!) • t ovábbi kb. 150 fejlődési hőösszeg (újabb 1 hét) szükséges a végleges sejtszám kialakulásához, ami eldönti az ezerszemtömeg potenciális nagyságát (elnyelő korlátozott növényről van szó!) • a virágzás kezdetét követő 14 nap után kezdődik az intenzív szemtelítődés, és ez tart a szemek élettani érettségéig, kb. a viaszérés közepéig-végéig (ez az időszak kritikus a minőségi mutatók szempontjából!) 3 kép: A fejlődő kalászkezdemény alatt jól láthatóak a szárcsomók (fotó: Toponár, 2021 03 19)
RkJQdWJsaXNoZXIy MjIzNzg=