65 NÖVÉNYÉLETTANI SZAKCIKKEK Növényélettani szakcikkek A kukorica fejlődési szakaszai és terméselemei A hazai kukorica termesztés teljesítménye meghatározó szempont a megfelelő takarmánybázis előállításában. Nemcsak mennyiségi, hanem minőségi oldalról sem mindegy, milyenek a termesztés körülményei, hiszen az évjáratnak erős befolyásoló hatása van mindkét paraméterre. A növénytermesztés akkor tud megfelelő módon felkészülni a környezeti hatások „kezelésére”, ha pontos növényélettani ismereti vannak az egyes terméselemekről, azok kialakulási idejéről és a növény válaszreakcióiról. A kukorica terméselemei A termelés gazdaságosságát alapvetően határozza meg a növény hozama, általában a szemtermés területegységenkénti mennyisége. Ez a kukorica esetében annyiban tér el a megszokottól, hogy silóként betakarítva a teljes föld feletti biomassza mennyisége és minősége számít. A hozamot meghatározó terméselemek a kukoricánál a következők: 1. a hektáronkénti növények száma 2. a növényenkénti csövek száma 3. a csövenkénti sorok száma 4. a soronkénti szemek száma 5. a szemek tömege és beltartalma Minden egyes terméselemre hatással van annak kialakulási időszaka. Ennek ismerete segítséget nyújthat abban, hogy az egyes paraméterek javításával az összterméstés annak minőségét javíthassuk. A növények száma A kukoricát széles sortávolsággal, szemenként vetjük (ún. kapás kultúra), a kialakult tőszám közvetlen hatással van a végső hozamra. Minden egyes tőhiány termésveszteséget okoz, mivel a növény kompenzáló képessége elmarad a kalászosokétól. (Pl. az őszi búza tőhiányos állapotban bokrosodásával tudja pótolni a kieső kalászszámot.) A kikelt növények száma minél kisebb eltérést mutat az elvetett csíraszámtól, annál jobb termés várható. A vetőmag minősége tehát meghatározó a végleges tőszám tekintetében. A csíra kialakulása a vetőmagtermesztő táblán történik meg, és legkritikusabb időszaka a mag fejlődésének első szakasza, a megtermékenyítést követő kb. 14 nap (egy ún. lag fázis vagy nyugalmi szakasz). A sejtdifferenciálódás és osztódás során ekkor alakulnak ki a csíraszervek és a tápláló szövet sejtjei, velük pedig a mag ún. elnyelő kapacitása. (1. kép) A növényenkénti csövek száma A kukorica hajtásképzése a vele rokon kalászos növényekhez hasonló. Ugyanúgy képez oldalágakat, mint például az őszi búza, bár ezek jelentősége és fejlődése eltér az ott tapasztaltaktól. A kukorica minden levelének hónaljában megtalálható egy-egy hajtásrügy, aminek csúcsi osztódó szövete leveles hajtás kép1 kép: A kukoricamag szerkezete
RkJQdWJsaXNoZXIy MjIzNzg=