67 NÖVÉNYÉLETTANI SZAKCIKKEK Növényélettani szakcikkek A soronkénti szemek száma A csövenkénti sorok számának véglegesedése után megindul a kalászkapárok gyors differenciálódása (a csövön gyűrűszerűen felfelé) és szelektív fejlődése. Ennek a folyamatnak a végén kialakul a soronkénti szemek potenciális száma. Ekkor a kukorica minimum 12 valódi leveles fejlettségű (V12), de a vetésidőtől és a körülményektől függően a kalászkapárok kialakulása eltarthat egészen a bajuszszálak megjelenéséig (R1). Ezek fejlődése valamikor a 12 leveles korban kezdődik, és növekedésük elsősorban a növény vízellátástól függ. (3. kép) A bajusz vagy bibeszálak napi növekedési üteme kb. 4 cm, és ennek motorja elsősorban a sejtek turgora. Vízhiányos körülmények között fejlődésük lassul, aminek következménye az lesz, hogy a pollenszóródás és a bibeszálak megjelenésének ideje eltolódik, és csökken a hatékony megtermékenyítés lehetősége. A bibeszálak a kukoricacső alapján elhelyezkedő magkezdeményekből nőnek ki először, és a cső végén legkésőbb, majd a megjelenésük után kb. 10 napig megtermékenyíthetők. A pollen megtapadását apró szőrök, és a bibeszál felületére kiválasztott szekrétumok segítik. Ezután a pollentömlő növekedése és a megtermékenyítés folyamata viszonylag gyors, 24 órán belül megtörténik. A pollen csíraképességét elsősorban a növény vízháztartása befolyásolja, a sugárzásra (UV-B) ellenben kevésbé érzékeny. A kukorica fejlődésének legérzékenyebb időszaka – a bibevirágzás (R1) A bibeszálak fejlődésének kezdetétől (kb. 12 leveles kor) a hólyag állapotig (R2), azaz a bibevirágzást megelőzően kb. 2. héttől az azt követő két hétig tart a kukorica, termés szempontjából legkritikusabb periódusa. Mind a bajuszszálak, mind a megtermékenyítést közvetlenül követő időszakban fejlődő szemkezdemények legnagyobb része víz, ezért elsősorban ennek hiánya súlyos problémákat okozhat. A szemek fejlődésének kritikus időszaka az első két hét (lásd a cikk elején!), mert ilyenkor alakulnak ki azok a struktúrák (csíraszervek, tápláló szövet), amelyek meghatározzák a mag kapacitását mind mennyiségi, mind minőségi vonatkozásban. A kukoricában a szemek elhalása is ebben az időszakban a legnagyobb fokú, és csökkenti azok végleges számát (4. terméselem). Amint túl van ezen az időszakon a növény, és eléri az ún. R3 (tejesérés) állapotot, akkor a környezeti hatások már nem veszélyeztetik olyan mértékben a termést, mint azt megelőzően. A bibevirágzás időszakában tehát elsődleges fontosságú a növény szárazanyag termelése és felhalmozása, mert ez fogja meghatározni a legfontosabb terméselemet, a szemek számát. Mivel a kukorica a terméspotenciál szempontjából ún elnyelő korlátozott növény, ezért az asszimilátákat felhasználó szerveinek száma fogja meghatározni, hogy milyen hozamot érhetünk el. A szemek tömege és beltartalma Az elnyelő-kapacitás kialakulásának fő időszaka a megtermékenyítéstől a tejesérésig (R3) tart. Ezután kezdődik a csíraszervek és a tápláló szövet feltöltése, azaz az intenzív szárazanyag beépülés. A kukorica esetében ez elsősorban a keményítő felhalmozódását jelenti. Takarmányozási szempontból kritikus időszak, mert eldől, hogy milyen lesz a végtermék energiatartalma, és milyen lesz annak emészthetősége. A kukorica fejlődésének utolsó szakaszában a szervezete egyensúlyi állapotának fenntartása kiemelt fontosságú. A szárazanyag beépülés maximális mértékéhez elengedhetetlen a lehető legnagyobb elnyelő kapacitás kialakítása a tejesérés előtt – azaz a csíraszervek hiánytalan differenciálódása és a szövetek megfelelően nagy sejtszáma. Ennek a folya3 kép: A kukorica bibeszálai a 30 cm hosszúságot is elérhetik
RkJQdWJsaXNoZXIy MjIzNzg=