68 NÖVÉNYÉLETTANI SZAKCIKKEK Növényélettani szakcikkek matnak a motorja a megfelelő nitrogén felvétel és beépülés, amelynek viszont arányban kell lennie a szén asszimilációjával (fotoszintézis), hiszen e két folyamat kölcsönösen összefügg egymással. A túlzott nitrogén ellátás rontja a fotoszintézis hatásfokát, növeli a raktározott fehérje mennyiségét, ami a képződött cukor, és végeredményben a keményítő mennyiségét csökkenti a magban. A szemek fehérje- és keményítő tartalma fordított arányban van egymással, de szintjük viszonylag állandónak mondható a cső teljes hosszában. A szemek beltartalmi összetétele forrás korlátozott, amit a termesztett hibrid, azaz a genetika mellett elsősorban a felvett alapanyagok – a nitrogén (NO3 -) és a szén (CO 2) – mennyisége határoz meg A szemek tömege a cső vége felé fokozatosan csökken, ami a szemfejlődés időbeli korlátozottságára utal (a virágszervek kialakulására kevesebb idő jutott a cső végén), és a termésmennyiség elnyelő korlátozottságát jelzi (a kifejlődött befogadó kapacitás nagysága limitál). A kukorica öregedési folyamatainak kezdetén megindul a tápanyagok és a raktározott anyagok átcsoportosítása (ún. redisztribúciója). Ha egyensúlyi körülmények között zajlik mindez, akkor az átcsoportosítás és a még működő fotoszintézis biztosítja a termés mennyisége és minősége szempontjából a szemtelítődés optimális lefolyását. Ebben az időszakban nő a kukoricanövény keményítőtartalma, stagnál vagy csökken a rosttartalma, és annak összetétele is változik. Amíg az NDF (hemicellulóz+cellulóz+lignin) mennyisége csökken, addig a lignin mennyisége változatlan, vagyis ennek részaránya nő a könnyebben emészthető hemicellulózhoz és a bendőmikrobák által lebontható cellulózhoz képest (az ÁT Kft adatbázisa alapján). A rost emészthetősége tehát úgy romlik, hogy összmennyisége közben nem változik, vagy éppen csökken. Ez a különleges és ellentmondásosnak tűnő folyamat csak a kukoricára és a kalászos gabonákra jellemző a szemtelítődés idején. Az ezt megelőző időszakban a kisebb rosttartalom kedvezőbb rostemészthetőséget, a nagyobb rosttartalom pedig gyengébb emészthetőséget jelent (a füvekhez és a lucernához hasonlóan). A korai betakarítás csökkentheti a termés energiatartalmát és szervesanyag-emészthetőségét, mert a fiziológiai érésig tartó szárazanyag-beépülés hamarabb megszakad, és kisebb lesz a végtermékben a keményítő mennyisége. Ilyenkor (azaz 25-30%-os szárazanyag-tartományban) a rost és a keményítő emészthetősége is kedvező. Hozzá kell azonban tenni, hogy a rost mindig nehezebben emészthető, mint a keményítő. Így amikor a keményítő mennyisége korlátozott a korai betakarítás miatt (pl. 30% alatti a keményítő-szárazanyagtartalom), úgy a szerves anyagok emészthetősége elmarad a potenciálistól, a kedvező rostemészthetőség ellenére (az ÁT Kft. adatbázisa alapján). A szemek keményítő tartalma az ún. dent vagy horpadás állapotban (R5) éri el maximumát. A szemek csúcsától ebben az időszakban ún. tejvonal indul a csőhöz való ízesülés irányába (4. kép), és jelzi a kristályos és folyékony keményítő tartalom határát. Amikor a tejvonal eléri a szem alsó részét, azaz a szikanyagot teljes mértékben kristályos keményítő alkotja, megjelenik a fekete réteg, ami az élettani érettséget (R6) jelenti. A silókukorica betakarításának ideális időpontja akkor van, amikor a tejvonal a szem hosszának 30-50%-nál található. Ilyenkor a növény száranyag-tartalma (normál környezeti körülmények között) 32-35%.
RkJQdWJsaXNoZXIy MjIzNzg=