Pro-Feed szakmai kiadvány 2024

71 NÖVÉNYÉLETTANI SZAKCIKKEK Növényélettani szakcikkek Szereti-e a cirok az aszályt? A cirok termesztése reneszánszát éli hazánkban, mióta a kukorica alternatívájaként egyre több gazdaságban vetik a magját. Amit szinte minden fórumon elmondanak róla, hogy beltartalma, hozama vetekszik a takarmány kukoricáéval, ahhoz hasonlóan hasznosítási módja lehet siló vagy szemes, a kukoricánál viszont kevesebb vizet igényel, így aszályos évjáratokban nagyobb biztonsággal termeszthető. De vajon szereti-e az aszályt a cirok, vagy csak jobban képes alkalmazkodni a meleg és csapadékhiányos körülményekhez? A cirok afrikai eredetű növény, Etiópiában és Szudánban őshonos. Nem véletlen, hogy ott mind a mai napig elsődleges gabonanövényként termesztik. Amíg átlagos hektáronkénti szemes termése Afrikában nem éri az 1 tonnát, addig Amerikában és Európában jóval 3 t/ha feletti hozamokat érnek el. Közelebb járunk tehát az igazsághoz, ha azt mondjuk, hogy a szemes cirok a kukoricánál jobban tűri az aszályt, de megfelelő termést csak akkor tud elérni, ha a körülmények kedvezőek. Nézzük tehát meg, hogyan működik ez a növény, illetve melyek a megfelelő hozam elérésének feltételei. A cirok működéséről A cirok szemtermése 70%-ban a szemek számán, azaz a növény elnyelő kapacitásán múlik. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a virágdifferenciálódás hossza és a növénynek a virágdifferenciálódás idején aktuális teljesítőképessége határozza meg. Mikor zajlik ez a folyamat? A cirok esetében a szár megnyúlásának kezdete és a virágdifferenciálódás időpontja nem esik egybe, mert a hosszanti növekedés 5 leveles korban indul, amit 7-8 leveles korban követ a csúcsi osztódó szövet „státuszváltása”, a virágzatkezdemény megjelenése. (A cirok esetében a fillokron, azaz a két egymást követő levél megjelenése között eltelt idő hossza 3-6 nap között változik, hasznos hőösszegben kifejezve ez 55-60 °Cd.) A cirok virágzata füzéres füzér, azaz buga virágzat. Ennek kialakulása kb. 15 nap alatt zajlik (1. ábra). Ez idő alatt előbb az oldalágak, majd a kalászkák, végül a virágok kezdeményei differenciálódnak. A folyamat végén kialakult virágszám annak a függvénye, hogy milyen a növény kondíciója ennek a két hétnek az első felében. Ideális környezeti feltételek mellett és jó egészségi állapotban nagyszámú oldalág differenciálódik a buga kezdeményben, ami növeli a cirok elnyelő kapacitását, azaz a potenciális szemek számát. 1 ábra: IM: virágzat-merisztéma; BM: oldalág-merisztéma; SPM: kalászkapármerisztéma SM: kalászka-merisztéma; FM: virágmerisztéma (Forrás: Leibhoff és Hake, 2019)

RkJQdWJsaXNoZXIy MjIzNzg=