77 NÖVÉNYÉLETTANI SZAKCIKKEK Növényélettani szakcikkek A virágok iniciálódása, differenciálódása, majd a virágrészek fejlődése a virágzás kezdetéig folyamatosan, egymással átfedésben zajlik. A virágzás előtt a felvett nitrogént a növény a biomassza arányában osztja meg a szervek között, de a virágzástól kezdve megindul a levelekből való átcsoportosítás, és a nitrogén ellátás új célpontjai a magok lesznek. A generatív és reproduktív szakasz megfelelő energia ellátásához, a differenciálódott virágok minél jobb megtermékenyüléséhez, a szemek optimális fejlődéséhez • a beporzás feltételeinek biztosítása (környezetei és élettani), • közepes növénymagasság (ezzel csökken az önárnyékolás), • közepes tányérátmérő, • és magas levélfelület arány (az össz-szárazanyag viszonylatában) szükséges. Mindebből látszik, hogy a generatív és a reproduktív fázis energia-ellátását csak a kialakult terméspotenciálnak (tányérátmérő, virágszám, termékenyült magszám) megfelelő fotoszintetikus apparátus tudja biztosítani! Emiatt fontos a felső 5-6 levélpár zavartalan működése, fotoszintézisük maximális hatásfoka. A virágzástól az élettani érettségig (reproduktív fázis) A napraforgó virágzása a tányér peremén indul, és centrális irányban folytatódik. Naponta 1-6 virágsor „nyílik” egyszerre, és a csöves virág bibéje kb. 3-5 napig termékenyíthető meg. A modern hibridek öntermékenyítő képessége jobb, mint a régi fajtáké, illetve önmeddőségre is kevésbé hajlamosak, ami a nemesítés előnyös hatása a beporzás szempontjából. A napraforgó pollenje meglehetősen nagy méretű, ezért széllel nem terjed, de a beporzó szervezetek segítségével növelhető a megtermékenyítés hatékonysága. A beporzás után a termés részeinek fejlődése a következőképpen alakul: • A maghéj 8 nap után eléri a végleges méretét, végleges tömegét pedig 12 nap után. • A mag/csíra a virágzást követő 11 napig nyugvó (ún. lag) fázisban van. A mag növekedése (szemtelítődés) ezután indul meg, és a virágzást követő 31. napon fejeződik be. Közben a 7. naptól intenzív sejtosztódás kezdődik, ami egészen a 18. napig tart. • Ezt követően megindul az intenzív olajszintézis (a virágzás kezdetétől számított 20-21. napon, amikor a tányérok fonáka sárgulni kezd), és egészen az élettani érettségig (a csészelevelek elbarnulnak) zajlik. • Megfigyelések szerint a csíra abortálódása/elhalása a virágzást követő 15-20. nap között történik meg. Ennek legfőbb oka a levelek felső 60%-ának leárnyékolása, és a káros környezeti (stressz) hatások. • A virágzás végén a növény korlátozott forrás-kapacitása miatt a tányér szélén található zónában a kaszatok 3-6%-a, míg a centrális zónában akár 50-60%-a is léha maradhat (3. ábra). 2 ábra: A csöves virág fejlődése a virágdifferenciálódás után Forrás: Lindström és Hernández, 2015 Rövidítések és jelmagyarázatok: A csillagbimbós állapot; B tányérkezdemény hosszmetszete; C csöves virág a csillagbimbós állapotban; D a csöves virág hos�- szmetszete; E a magház keresztmetszete; F a virágkezdemény keresztmetszete; G R2 stádium: a tányérkezdemény kevesebb, mint 2 cm-re az utolsó levéltől; H a csöves virág R2 stádiumban; I a csöves virág hosszmetszete; J a magház falának keresztmetszete; K az éretlen portok keresztmetszete; L a pollenzsák keresztmetszete; Ps pollenzsák; Ib fészekpikkely; Re edénnyalábok; Pc prokambium szálak; Pal pálhalevél; Fl virágkezdemény; Ow magház; Ant portok; ovl petesejt; mmc pollenanyasejt; Co pártalevél; con összekötő szövet; en rostos réteg; e epidermisz; ml köztes réteg; Ne nektárium; OV magház; Pa vacokpikkely; Sta porzószál; Sti bibe; ta tapétum
RkJQdWJsaXNoZXIy MjIzNzg=