84 azonos termőhelyen, elsősorban annak a függvénye, hogy az állomány milyen gyorsan éri el a maximális levélfelület indexet. Az első pár valódi levél kiterülése után a többi 5/13-as levélállásban fejlődik, azaz minden 13. levélkezdemény jelenik meg ugyanabban a pozícióban, mialatt a kifejlődött levelek öt kört tesznek meg spirális alakban. Az első húsz levél kifejlődéséig két egymást követő levél megjelenése között 34 foknap (°Cd) telik el (ezt nevezzük fillokronnak), majd ezt követően lassul az új levelek kifejlődése, és csak 67 foknaponként követik egymást (2. kép, Lemaire és mtsai, 2010). (A foknapok illetve a hasznos hőösszeg számítása a következő: a középhőmérsékletből levonjuk a cukorrépa bázis hőmérsékletét – Tb=0°C –, és a kapott értéket naponta összeadjuk.) A huszadik levélkezdemény megjelenésének idején, a kelést követően kb. 700-800 °Cd hasznos hőös� szeg elérésekor, megváltozik az egymást követő levelek megjelenése között eltelt idő (a fillokron), és megkezdődik a répatest szárazanyag tartalmának intenzív növekedése. A gyökér másodlagos vastagodása a cukorrépára jellemző másodlagos kambiumgyűrűk működésének eredménye. Ezek kialakulása már a növény fejlődésének korai időszakában megtörténik, és kb. a 10-12 leveles korban befejeződik. Ezután új kambiumgyűrűk már nem alakulnak ki, a már differenciálódott gyűrűk pedig egy időben, egymással párhuzamosan működnek. A cukorrépa termését, azaz a gyökértömegét és a benne felhalmozott raktározott cukor mennyiségét meghatározza a kambiumgyűrűk száma (ún elnyelő kapacitás), ezért a végső hozam szempontjából a növény fiatalkori fejlődése nagy jelentőségű (3. kép, Jammer és mtsai, 2020). A répatest tömegének kb. 75%-át a belső 5-6 kambium gyűrű adja. A répatest parenchima szövetének sejtjeiben a levelekből ideszállított szacharóz vakuólumokban, azaz a sejten belüli, membránnal határolt sejtnedvüregekben raktározódik. A sejtek mérete az érkötegek közvetlen közelében kisebb, míg attól távolabb, a gyökér széle felé haladva növekszik (4. kép, Draycott, 2006). A sejtekben a szacharóz koncentrációja azok 1-1,5 köbnanométer nagyságáig növekszik, majd sejt további növekedésével csökken. A korábban már említett elnyelő kapacitás tehát úgy maximalizálható, ha a kambiumgyűrűk közötti sejtek száma növekszik, átlagos méretük pedig 1-1,5 köbnanométer között változik. NÖVÉNYÉLETTANI SZAKCIKKEK Növényélettani szakcikkek 2 kép 3 kép
RkJQdWJsaXNoZXIy MjIzNzg=