1. A fitocentrikus növénytermesztés és a növénykondicionálás kapcsolata

A hagyományos növénytermesztési gondolkodásban sokszor pont a növény az, amit szem előtt tévesztünk. Gondoskodunk a táplálásáról, az ápolásáról és a védelméről, de közben nem figyelünk arra, hogyan „érzi magát” a szója, milyen az erőnléti állapota - azaz a növényegészség kimarad! Pedig tudjuk jól magunkról, ha testileg-lelkileg rendben vagyunk, közérzetünk megfelelő, akkor a teljesítőképességünk is jobb – természetesen az adott környezeti feltételek mellett. Hiszen a növények esetében sem zárhatjuk ki az időjárási (pl. hőmérséklet, csapadék, szél) és természeti (pl. talaj, domborzat) körülményeket, de ezekre csak minimális befolyásunk lehet (pl. öntözés). A növények egészségének fenntartására és esetleges javítására viszont vannak olyan lehetőségeink, amivel érdemes élnünk, ha a körülmények ezt megkövetelik vagy lehetővé teszik. Miről is van szó? A növények egészségi állapotára a F.I.T.T. betűszócska elemeit felhasználva a következő jellemzők használhatóak:

F, mint feltöltve, azaz a számára szükséges anyagokból kellő mennyiségű áll rendelkezésre. A növényekre jellemző, hogy azokból az anyagokból képeznek raktárkészletet, amelyekre folyamatosan szükségük van (ilyenek például az aminosavak és a cukrok). A feltöltött állapot az alapja a megfelelő teljesítmény „leadásának” – és egyébként a környezeti hatásokra adott stressz válasznak is!
2. I, mint igényei kielégítve, azaz az egészséges élet feltételei (víz, élettér, fény, hőmérséklet, tápanyagok, CO stb.) adottak legyenek az életfolyamatok megfelelő szinten való működéséhez.
3. T, mint tolerancia képes, azaz önmaga is képes a megváltozott környezeti feltételekhez alkalmazkodni, illetve a külső hatásoknak ellenállni (stressztűrő képesség). Ez napjainkban egyre fontosabbá válik, többek között a szélsőséges időjárási jelenségek számának növekedése és az uniós növényvédő szer hatóanyag kivonások miatt.
4. T, mint természetes egyensúlyban van, azaz a természetben uralkodó elvnek megfelelően a szervezetnek az egyensúlyi
állapota az, ami az optimális működés feltétele.

A szója fejlődési stádiumainak meghatározása
VE – a szikleveles állapot. A csírázás/kelés megindulásához kellő hőmérséklet, talajnedvesség és megfelelő minőségű magágy szükséges. Optimális körülmények között 48 órán belül megindul a csírázás, majd a kelés a sziklevelek megjelenésével zárul. Ezek raktározott tápanyagi biztosítják a csíranövény fejlődését a kelést követő 7-10 napig. Ebben a fázisban véglegesedik az 1. terméselem, a kikelt növények száma.
VC – az elsődleges lomblevelek megjelenése. Az első levélpár egyszerű levelei átellenesen fejlődnek a száron. Ezt követően minden levél ún. hármasan összetett, és akkortól számítjuk a megjelenésüket, amikor a következő levélemelet levelein a levélélek már nem érnek össze, azaz kezdenek kiterülni.
V1 – az első hármasan összetett levél megjelenése, az első levélemelet (nódusz). A levelek megjelenési üteme (az ún. fillokron) az 5. levélemeletig kb. 3-5 nap, majd ezután 2-3 nap.
V2 – a második hármasan összetett levél (2. levélemelet) megjelenése. A nitrogéngyűjtő gümőcskék aktivitásának kezdete.

Forrás: University of Nebraska-Lincoln (https://cropwatch unl edu/crop-infographics)

V5 – az ötödik hármasan összetett levél (5. levélemelet) megjelenése. Két levélemelettel korábban, a 3. hármasan összetett levél kifejlődése után kezdődik meg az oldalágak fejlődése, amelyek maximális száma általában hat. Ebben a fázisban kezdődik meg a szár felső részén, a hónaljrügyekben a virágok differenciálódása (kialakulása). A levélemeletek lehetséges száma véglegesedik, de ezek nem mindegyikefejlődik majd ki a szója élete során.
R1 – A virágzás kezdete, aminek jele, hogy valahol a főszáron megjelenik az első virág (általában a 3-4-5-6. levélemelet valamelyikén). A szójára jellemző, hogy öntermékenyülő, azaz a megtermékenyítéséhez nem szükséges sem szél, sem beporzószervezet. A virágzás a hónalji virágfürtön lentről felfelé halad, a száron pedig lefelé és felfelé egyaránt.
R2 – Teljes virágzás ideje, amikor a legfelső két levélemelet valamelyikén van nyíló virág. A növény ekkor teljes magasságának és az élettani érettség állapotában vár
hatóan meglévő levélemeleteinek kb. a felét érte el. Megindul a makroelemek (nitrogén, foszfor, kálium) és a szárazanyag gyors felhalmozása.

R3 – A hüvelyek kialakulása akkor kezdődik, amikor a legfelső négy levélemelet egyikén az egyik hüvely hossza eléri az 5 mm-t. A hőmérsékleti anomáliák (hideg, hőség) és az aszály ebben az időpontban káros hatással van a hüvelyek számára, a magok számára és nagyságára.
R4 – A hüvelyek megnyúlásának idején a legfelső négy levélemelet egyikén legalább egy hüvely hossza eléri a 20 mm-t. Ebben a fenológiai stádiumban kezdődik meg a magok fejlődése, és a hüvelyekben a szárazanyag felhalmozása. A végső termés szempontjából ez a legkritikusabb időszak!
R5 – A szemtelítődés kezdetét az jelzi, amikor a legfelső négy levélemelet egyikén az egyik hüvelyben legalább egy mag hossza eléri a 3 mm-t. Energetikai szempontból ez a legérzékenyebb időszak, hiszen ekkor éri el a növény a maximális magasságát, kialakul a levélemeletek végleges száma, csúcspontjára jut a szárazanyag beépülés (ez a minőség és a magok tömege szempontjából fontos). A gümőkben a nitrogénkötés intenzitása eléri a csúcspontját, majd gyorsan csökken. A szója víz- és tápanyagigénye jelentős mértékű. Megkezdődik a tápelemek átcsoportosítása a vegetatív részekből, és a növény teljes tápanyagigényének már csak 50%-át veszi fel a talajból. A szója már nem képes a káros környezeti hatások tolerálására, minden stresszhelyzet jelentős veszteséget okozhat a hüvelyek és a magok számában, illetve a magok nagyságában.

R6 – A magok intenzív növekedésének időszaka, amelynek kezdetén a legfelső négy levélemelet egyikén a magok teljes szélességben kitöltik a hüvelyt. A szemtelítődés maximuma ebben a fázisban van, amelynek végén a hüvelyek szárazanyag tartalma kialakul (6. terméselem). Megkezdődik a levelek intenzív hullása, csak ebben a fázisban 3-6 hármasan összetett levelét veszíti el a szója.
R7 – Az érés kezdete, amikor a főhajtáson található hüvelyek egyike érett színűvé (cser vagy barna) válik. Az egyes magok szárazanyagtartalma eléri végső szintjét, nedvességtartalmuk kb. 60%. Ebben az időszakban a környezeti hatások (stressz) már nem okoz számottevő kárt, kivéve a fizikai sérülések nyomán fellépő terméscsökkenést (pl. szél, jég, magpergés).
R8 – A teljes érettség állapota, amikor a hüvelyek 95%-a érett színű. További 5-10 kedvező időjárású nap után a magok nedvességtartalma 15% alá csökken.

A növénytermesztés feladata, hogy a szója élettani folyamatainak zavartalanságát és ellátását biztosítsa. A kritikus stádiumok és fejlődési szakaszok ismeretében célirányosan befolyásolhatók az egyes terméselemek, és növelhető a termés mennyisége, minősége és biztonsága.