A cirok termesztése reneszánszát éli hazánkban, mióta a kukorica alternatívájaként egyre több gazdaságban vetik a magját. Amit szinte minden fórumon elmondanak róla, hogy beltartalma, hozama vetekszik a takarmány kukoricáéval, ahhoz hasonlóan hasznosítási módja lehet siló vagy szemes, a kukoricánál viszont kevesebb vizet igényel, így aszályos évjáratokban nagyobb biztonsággal termeszthető. De vajon szereti-e az aszályt a cirok, vagy csak jobban képes alkalmazkodni a meleg és csapadékhiányos körülményekhez? A cirok afrikai eredetű növény, Etiópiában és Szudánban őshonos. Nem véletlen, hogy ott mind a mai napig elsődleges gabonanövényként termesztik. Amíg átlagos hektáronkénti szemes termése Afrikában nem éri az 1 tonnát, addig Amerikában és Európában jóval 3 t/ha feletti hozamokat érnek el. Közelebb járunk tehát az igazsághoz, ha azt mondjuk, hogy a szemes cirok a kukoricánál jobban tűri az aszályt, de megfelelő termést csak akkor tud elérni, ha a körülmények kedvezőek. Nézzük tehát meg, hogyan működik ez a növény, illetve melyek a megfelelő hozam elérésének feltételei.

A cirok működéséről

A cirok szemtermése 70%-ban a szemek számán, azaz a növény elnyelő kapacitásán múlik. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a virágdifferenciálódás hossza és a növénynek a virágdifferenciálódás idején aktuális teljesítőképessége határozza meg. Mikor zajlik ez a folyamat? A cirok esetében a szár megnyúlásának kezdete és a virágdifferenciálódás időpontja nem esik egybe, mert a hosszanti növekedés 5 leveles korban indul, amit 7-8 leveles korban követ a csúcsi osztódó szövet „státuszváltása”, a virágzatkezdemény meg jelenése. (A cirok esetében a fillokron, azaz a két egymást követő levél megjelenése között eltelt idő hossza 3 6 nap között változik, hasznos hőösszegben kifejezve ez 55-60 °Cd.) A cirok virágzata füzéres füzér, azaz buga virágzat. Ennek kialakulása kb. 15 nap alatt zajlik (1. ábra). Ez idő alatt előbb az oldalágak, majd a kalászkák, végül a virágok kezdeményei differenciálódnak. A folyamat végén kialakult virágszám annak a függvénye, hogy milyen a növény kondíciója ennek a két hétnek az első felében. Ideális környezeti feltételek mellett és jó egészségi állapotban nagyszámú oldalág differenciálódik a buga kezdeményben, ami növeli a cirok elnyelő kapacitását, azaz a potenciális szemek számát.

1 ábra: IM: virágzat-merisztéma; BM: oldalágmerisztéma; SPM: kalászkapár
merisztéma SM: kalászka-merisztéma; FM: virágmerisztéma
(Forrás: Leibhoff és Hake, 2019)

A szemes cirok hozama a reproduktív fázisban alapvetően forrásoldalon korlátozott, ami azt jelenti, hogy a megfelelő termésátlag elérésének feltétele az, hogy a szemek fejlődése az ellátási oldalról biztosított legyen. A forrás korlátozottság jellemzője, hogy a szemek száma és azok tömege fordítottan arányos egymással. A ciroknál ez a hatás csökkenthető, amennyiben a szemtelítődés időszakának hosszát (azaz a virágzást követő héttől a viaszérésig terjedő időszakot), illetve a szárban felhalmozódó cukor (szacharóz) mennyiségét megnöveljük. Ez utóbbi azért fontos, mert a tejes éréstől kezdődő szemtelítődéshez a szár is biztosít alapanyagokat. A szárban a cukor felhalmozódása szárbainduláskor kezdődik, és a zászlóslevél megjelenésétől a legintenzívebb. Ez azt is jelenti, hogy már 5 leveles kortól nagyon fontos a megfelelő biomassza kialakulása, a levelek fejlődése és növekedése. A cirok tehát kedvező feltételek mellett termeszthető eredményesen. Aszályos körülmények között nyugalmi állapotba kerül, ami alatt a korábban felhalmozott tartalékaiból él. Kétszer annyi másodlagos gyökeret fejleszt, mint a kukorica, így a talaj vízkészletét jobban hasznosítja. Egységnyi szárazanyag előállításához kevesebb vizet igényel, mint a kukorica. Elmondható, hogy a cirok jól tolerálja, de egyébként érzékeny az aszályra A vegetációs időszakban fellépő csapadékhiány 36%-kal, a generatív időszakban jelentkező pedig 55%-kal csökkenti a termésátlagot. A szemes cirok fontosabb fejlődési stádiumai a következők:
• 5 leveles kor: Az intenzív növekedés illetve a szárbaindulás kezdete. Ettől a stádiumtól kezdve a cirok ellenálló képessége növekszik. Ennek egyik oka, hogy a szárban tartalék szénhidrát (szacharóz) halmozódik fel, amit a növény az abiotikus stresszhatások kezelésére ozmolitként tud felhasználni. (Az ozmolitok azok a kis molekula tömegű, jó vízoldékonyságú szervesvegyületek, amelyek a növényi sejt működését magas koncentrációban sem akadályozzák.) A levelek intenzív fejlődése és az aktív fotoszintézis ebben az időszakban növeli a cirok forrás kapacitását és aszálytűrő képességét.
• 8 leveles kor: A virágdifferenciálódás időpontja. A következő 15 nap folyamán kialakul a bugavirágzat, rajta a virágkezdemények, és eldől a szemtermés potenciális nagysága. Ez az időszak a termés nagyságát 70%-ban befolyásoló elnyelő kapacitás szempontjából kulcs fontosságú.
• Zászlóslevél megjelenése: A szárazanyag beépülése a szárba ekkor a leg intenzívebb. A szemtelítődés (ezermagtömeg) időszakában a növény ezeket a raktárakat üríti ki, és használja fel.
• Tejeséréstől viaszérésig: A fejlődő magban intenzív a szárazanyag (fehérje, keményítő) felhalmozása. Ennek egyik forrása az aktuális fotoszintézis (levelek, szár, pelyvalevelek), de jelentős mennyiséget biztosítanak a szár korábban feltöltött raktárai.

0 csírázás, kelés; 1 három leveles állapot; 2 öt leveles állapot;
3 virágdifferenciálódás; 4 zászlós levél; 5 hasban buga állapot;
6 virágzás; 7 tejesérés; 8 viaszérés; 9 érettség